Dr. Laczkó András

Dr Laczkó András vagyok, jelenleg háziorvosként dolgozom. Ebben, és emellett szenvedélyesen keresem a gyógyulás/gyógyítás mélyebb értelmét.

2009-ben végeztem a Debreceni Orvosi Egyetemen cum laude minősítéssel. Több

szakterületen is jelentős tapasztalatra tehettem szert, míg végül a családorvoslás kitanulása

mellett döntöttem. A háziorvosi szakképzést és szakvizsgát Angliában abszolváltam, mai napig tagja vagyok a Royal College of General Practitioners-nek.  

 

 

Mentorom, Dr David Cripps példát mutatott nekem emberségből, és szakmai professzionalizmusból. Az Evidence Based Medicine letisztultsága bennem tiszteletet és odaadást ébresztett. Azonban ezen rendszer nyilvánvaló előnyei mellett sokszor volt hiányérzetem a gyógyító tevékenységem során. Rengetegszer tapasztaltam, hogy a kezelések egy adott szinten túl sematikussá válnak, és képtelenek a betegek problémáinak egyedi finomságait lekövetni. Így egy adott szinten túl a kezeléseket is sokszor éreztem elnagyoltnak. Pusztán a tünetek elnyomásával nem éreztem azt, hogy valóban segítek.

 

  Ezek a dilemmák sarkalltak további keresésre, hogy kilépjek a Nyugati Medicina által

nyújtott komfortzónából. Az embert, a betegséget a maga teljességében szerettem volna

megragadni, ahogyan az életével, környezetével elválaszthatatlan rendszert alkot. 

Azt a keretet, ami lehetővé tette ennek a szemléletnek a gyakorlatba ültetését, én az antropozófus gyógyászatban, mint gyógyító művészetben találtam meg. Dr Szőke Henrik mellett, és képzésén tanulva fokozatosan értettem meg az egyén-betegség-környezet közötti összefüggéseket. Nincs két egyforma eset, így nincs két egyforma terápia sem.

 

  Mindig egy nyitott szellemű, kísérletező embernek tartottam magam. Érdekel a spiritualitás, magam is gyakorlok meditációs technikákat. Rendszeresen tartok böjtöket, és kísérek böjtölni vágyókat. Vonzanak a régebbi korok misztérium gyógyászatra épülő módszerei. Vajon hogyan kapcsolódott össze az orvos és a beteg egy erős hiten keresztül, ami végül gyógyuláshoz vezetett? Hajlamosak vagyunk túl korán elintézni ezt a jelenséget a placeboval, mint magyarázattal. Ennél szerintem mélyebb, figyelemreméltóbb folyamatról van szó. Ha a gyógyító és a segítséget kérő igazán mélyen össze tudnak kapcsolódni, és megérteni egymást az együttérzésen, bizalmon, és hiten keresztül, létre tud jönni a gyógyító tér. Ebből pedig ki tud bontakozni az irány, amely mentén cselekedve a gyógyulás esélye megadatik.

 

  Emiatt számomra nagyon fontossá vált, hogy rálássak saját magamra, a belső folyamataimra. A saját lelki elakadásaim megértése nélkül hiteltelennek éreztem magam, amikor a hozzám fordulók vakfoltjaira akartam ráérezni. Ennek a megismerésnek a vágyából

született meg a találkozásom Sárvári Györggyel, és az általa vezetett Transzformatív coach

képzéssel. Sárvári György a mesterem, tőle tanulhattam meg azt a szemléletet, ami

alapvetően formálta át az önismerethez és gyógyításhoz való hozzáállásomat. Ennek hatására ma a gyógyításban a letisztultságot, egyenességet, és őszinteséget keresem. 

Hiszem, hogy feladatom a kísérés. Hiszek abban, hogy nem elég megértenünk, miért lettünk betegek.  A megértésből fakadó tettek kulcsfontosságúak. 

 

  Hiszek abban, hogy mindenkinek megvan a maga ritmusa. Bizonyos keretek között helyénvalónak érzem a türelmes kísérést. Az elnyújtott, céltalan terápiás folyamatok fenntartását nem tartom hatékonynak. A célom a megbetegítő folyamatok feltárása, és megszűntetése, nem pedig egy dependencia viszony kialakítása a betegeimmel. 

 

  Az számomra világos, hogy nekem gyógyítanom kell. Nekem ez a dolgom, ez érdekel. 

 

  De mit jelent a gyógyítás?  Erre keresem a választ magamban, és mindenkiben, akivel a gyógyító térben találkozhatok.